Internetes vásárlás esetén a fogyasztót megilleti a 14 naptári napos indokolás nélküli elállási jog. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerződéskötést követően a szerződéstől bármely okból – tehát akkor is, ha a termék egyébként megfelelően működik, nincsen semmi baja, de például mégsem tetszik – a fogyasztó vissza akar lépni, úgy ezt indokolás nélkül megteheti, és a megrendelt termék árát visszakérheti.
A Polgári Törvénykönyv és a 45/2014. (II.26.) kormányrendelet alapján csak a magánszemélyek (természetes személyek) minősülnek fogyasztónak. Csak a fogyasztókat illetik meg internetes vásárlás esetén a fogyasztói jogok (így az indokolás nélküli elállás joga is).
A fogyasztó főszabályként jogosult indokolás nélkül elállni a szerződéstől akkor is, ha az átvett termék csomagolását kibontotta.
Nem gyakorolhatja azonban a fogyasztó a csomagolás felbontása esetén az elállás jogát a 45/2014. sz. kormányrendelet 29. §-ában meghatározott esetekben, így pl. lezárt csomagolású higiéniai termékek, illetve lezárt csomagolású CD, DVD, vagy szofver esetében.
A 45/2014. kormányrendelet 25. §-a alapján a fogyasztó a "termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel."
A termék kicsomagolása után tehát a fogyasztónak joga van kipróbálni azt, és megállapítani, hogy a termék tetszik-e, és a rendeltetésszerű használatra alkalmas-e. Ha a használat során kárt tesz a termékben, azért anyagi felelősséggel tartozik. A Fogyasztóvédelmi Hatóság e kérdésben egyértelműen fogalmaz: "Fontos tudni ... hogy ha a terméket a fogyasztó nem csak kipróbálta, hanem ezen felül is használta, akkor a termék ebből fakadó értékcsökkenésért felelősséggel tartozik a vállalkozással szemben."
A fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogát termék adásvételére irányuló szerződés esetén a terméknek a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta.
A jelen pontban foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e pontban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított elállási jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja az alábbi címre megküldéssel: samubela@gmail.com
Az eladó a fogyasztó elállása esetén mindaddig visszatarthatja a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte. A kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel feladott küldeményt az eladó nem köteles átvenni.
Az eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles tartós adathordozón (levél, e-mail) visszaigazolni.
Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, az eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is. Fontos azonban, hogy a szállítási díjat a vevő állja, ha nem minőségi kifogás miatt küldi vissza a terméket.
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az eladót felelősség nem terheli.
Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, az eladó nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. Ilyen esetben a feltüntetett általános szállítási díjtételek erejéig áll fenn visszatérítési kötelezettség.
Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve az eladónak vagy az eladó által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi.
A fogyasztó viseli a termék visszaküldésének költségét. A terméket az eladó címére Samu Béla 2000 Szentendre, Radnóti M. u. 14/4. kell visszaküldeni.
A fogyasztó nem gyakorolhatja az indokolás nélküli elállás a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben, így különösen a „c” és az „e” pontban meghatározottak esetén: „olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő", vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak; „olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza”.
A fogyasztó az eladó hibás teljesítése esetén az eladóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
Ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó – választása szerint – kellékszavatossági igényt vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén fogyasztónak kell bizonyítania.
Hibás teljesítés esetén szerződés alapján a kötelezett jótállásra köteles.
A teljesítés kellékszavatosság és jótállás szempontjából akkor minősül hibásnak, ha a termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Termékszavatosság szempontjából akkor hibás a termék, ha nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Ha a termék hibás, akkor a fogyasztó eldöntheti, hogy termékszavatosság alapján lép fel a gyártóval szemben, kellékszavatosság alapján az eladóval szemben, vagy – ha az adott termékre vállaltak jótállást – jótállás alapján azzal szemben, aki a jótállást vállalta. A jótállás nem mindig kötelező, csak a 151/2003. számú kormányrendeletben felsorolt esetekben.
A fogyasztó – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha a választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az eladó költségére fogyasztó is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban a fogyasztó viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.
Termékszavatossági igényként a fogyasztó kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti.
A kellékszavatosság a termék átadásától számított 2 éven belül illeti meg a fogyasztót, míg a jótállás általában 1 évig áll fenn.
Termékszavatossági igényét a fogyasztó a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.
A termék hibáját a fogyasztónak kell bizonyítania akár termékszavatosságra, akár jótállásra, akár kellékszavatosságra alapozza az igényét.
Az eladó hibás teljesítése esetén a fogyasztó első körben kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az fogyasztó által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti a fogyasztó az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az eladó költségére a fogyasztó is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
Ha az eladó a kijavítást vagy kicserélést nem vállalja, vagy csak hosszú időre vállalja, a vevő nem köteles megvárni ezt, hanem elállhat a szerződéstől, és visszakérheti a pénzét.
A jog nem ismeri a „levásárlás” fogalmát hibás teljesítés esetén!. Ha az eladó nem vállalja a javítást vagy a cserét, a fogyasztó ragaszkodhat az árleszállításhoz, vagy visszakérheti a pénzét! Ha a vevőnek ez a lehetőség megfelel, természetesen megegyezhet az eladóval a „levásárlásban”.
Teljesen mindegy, hogy mekkora összegért vásárolta a terméket, a vásárlástól számított két éven belül a vevő a termék hibája esetén kérhet kijavítást, kicserélést, árleszállítást, vagy a vételár visszafizetését szavatossági igénye alapján, ez nincsen értékhatárhoz kötve, csak a jótállás.
A vevő akkor is élhet szavatossági jogaival, ha a termék leértékelt volt. Ha a termék kifejezetten azért volt leértékelve, mert hibás volt, a vevő erre a hibára hivatkozva persze nem élhet szavatossági jogaival, de a termék más hibája esetén a vevőt megilletik a szavatossági jogok!
A jótállás az eladó által vállalt kiegészítő garancia, ami általában egy évre szól. Ez a többletvédelem semmiképp sem léphet a kétéves szavatosság helyébe, és nem csökkentheti le annak időtartamát - a kétéves szavatosságra Ön mindenképpen jogosult. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg a kötelező jótállás eseteit. Az ezen esetkörbe nem tartozó termékek esetén az eladó jótállást nem vállal. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Az egy éven túli esetleges jótállási igényekkel kapcsolatban szíveskedjen a gyártóhoz fordulni!
A fogyasztó köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. A szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogok már nem érvényesíthetők.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az első hat hónapban a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy az eladott termék hibátlan volt. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék hibás volt már a vásárláskor is (rejtett hiba).
A jótállásra kötelezett a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igény, illetve termékszavatossági és jótállási igény egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető, egyébként viszont a fogyasztót a jótállásból fakadó jogok a kellékszavatossági- és a termékszavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.
Tájékoztatjuk, hogy Ön velünk szemben fogyasztói panasszal élhet. Amennyiben az Ön fogyasztói panaszát elutasítjuk, úgy Ön jogosult az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Békéltető Testülethez is fordulni: a békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.
A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.
A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani: az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
c) ha a fogyasztó az illetékességet az illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését,
d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
e) a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését
f)a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
g) a testület döntésére irányuló indítványt,
h) a fogyasztó aláírását.
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.
Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.
A Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: http://www.bekeltetes.hu
Pest Megyei Békéltető Testület
Cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. III. emelet 331.
Telefonszám: 06-1-269-0703
Fax: 06-1-474-7921
E-mail: pmbekelteto@pmkik.hu